Kedves Érdeklődő!

Szeretnénk szíves figyelmébe ajánlani két kedves kollégánk frissen megjelent magyar nyelvkönyvét, mely méltán számíthat nagy sikerre a magyarul tanulók körében.

Kiss Gabriella−Molnár Ilona: Jó szórakozást magyarul!

Az olvasókönyv azoknak a magyarul tanuló külföldieknek készült, akik már középhaladó szinten vannak, elsajátították a nyelvtani alapokat, és fejleszteni szeretnék olvasási technikájukat, szövegértési készségü-ket, illetve szókincsüket. Azoknak is javasoljuk a könyvet, akik B1−B2 szintű ECL nyelvvizsgára készülnek. Magyar anyanyelvű diákok szintén használhatják szövegértési feladatok gyakorlására.

A könyv 10 fejezetében 110, különböző stílusú történet található; a humoros, izgalmas, országismereti elemeket is közvetítő, szépen illusztrált szövegekhez a megértést ellenőrző, változatos feladatok kapcsolódnak. A fejezetek sorrendje a fokozatosság elvét követi: a rövidebb, egyszerűbb szövegektől halad a nehezebbek felé.

A megoldások az egyes fejezetek végén találhatóak.

Bővebb információ: a www.joszorakozastmagyarul.hu

Magyar nyelvtanfolyam

Nyelvtanfolyamainkról:

Szintek: kezdőtől felsőfokig
Magyar nyelvtanfolyamokat kezdő szinttől felsőfokú szintig indítunk.

Általános magyar nyelv és magyar szaknyelv
Nyelviskolánkban lehetőség nyílik mind általános mind speciális szaknyelvi magyar tanfolyamok látogatására.

Szintfelmérés
A magyar nyelvi tanfolyamot kezdő szint kivételével minden esetben ingyenes szintfelmérés előzi meg.

Egyéni és kiscsoportos tanfolyamok
Magyar nyelvtanfolyamaink egyéni és kiscsoportos oktatás (2 illetve 3-4 fős csoportok) keretei között zajlanak.

Kezdés: egész évben folyamatosan
Magyar tanfolyamainkat az egész év folyamán folyamatosan indítjuk a jelentkezők számának függvényében.
Egyéni magyar nyelvtanfolyamaink a jelentkezéstől számított egy héten belül indulnak.

Óraszám
Egy magyar nyelvtanfolyami egység óraszáma csoportos tanfolyam esetén 40 óra (40x 45 perc).
Egyéni magyar tanfolyam esetén az óraszám megegyezés szerint kerül meghatározásra.

Órarend: flexibilis
A magyar nyelvtanfolyamok órarendjét minden esetben a résztvevők igényeinek figyelembe vételével alakítjuk ki.

Bővebb információ: a Lakossági tanfolyamok című menüpontban

Kedvezmények: 5% illetve 7%
A csoportos magyar nyelvtanfolyamok esetén 2 fő együttes jelentkezésekor 5%, 3-4 fő közös jelentkezésekor 7% kedvezményt biztosítunk résztvevőnként.

Bővebb információ: a Kedvezmények című menüpontban

Speciális magyar nyelvi tanfolyamok
Magyar nyelvtanfolyamaink között speciális magyar nyelvi és szaknyelvi tanfolyamokat is kínálunk, többek között:

-         érettségire felkészítő tanfolyam

-         nyelvvizsgára felkészítő tanfolyam

-         magyar tannyelvű egyetemi tanulmányokra felkészítő tanfolyam

-         magyar nyelvű állásinterjúra felkészítő tanfolyam

-         orvosi, üzleti, gazdasági, vendéglátó ipari szaknyelvű tanfolyam

-         országismereti tanfolyam

-         turista nyelvi tanfolyam magyar nyelvterületre utazóknak

Bővebb : a Lakossági tanfolyamok és a Speciális új tanfolyamok  menüpontban!

Extra ajánlat magyarul nem beszélőknek
Magyar nyelvtanfolyamot kínálunk magyarul nem beszélő jelentkezők részére is. Ez esetben az oktatás nyelve, a résztvevő kérésének megfelelően kerül kiválasztásra, például angol, francia, stb.

Bővebb informáci:  a Nyelvtanfolyamok magyarul nem beszélőknek menüpontban

Vállalati magyar nyelvtanfolyamok
Magyar nyelvi képzést kihelyezett vállalati nyelvtanfolyamok keretén belül is szervezünk. Sikeres és nagy hatékonyságú magyar nyelvi vállalati tanfolyamokat évek óta tartunk több cégnél is.

Bővebb információ: a Vállalati nyelvtanfolyamok című menüpontban

Ha Ön elsajátítja a magyar nyelvet, sok magyarul tudó emberrel nyílik lehetősége kapcsolatteremtésre, beszélgetésre!

Csatlakozzon Ön is a magyarul beszélők táborához, vagy tökéletesítse magyar nyelvtudását! Használja a magyar nyelvet külföldi barátaival, utazásai során, munkahelyén, üzleti kapcsolataiban!

Kedvcsinálóként, kérem, fogadja szeretettel a következő információkat, érdekességeket:

Magyar nyelv

A magyar nyelvet mintegy 15 millióan beszélik.
A Magyar Köztársaságban államnyelv, az Európai Unió egyik hivatalos nyelve. Hivatalos nyelv Szerbiában a Vajdaságban és Szlovénia 3 magyarok által lakott falujában.
Magyarul beszélnek a Magyar Köztársaságban és a környező országokban viszonylag összefüggő tömbben. Ezen kívül Európában és a tengeren túl, zömmel a XIX- XX. századi kivándorlások következtében élnek magyarok.

A magyar nyelv finnugor eredetű. Az uráli nyelvcsalád finnugor ágának ugor alcsoportjába tartozik. Legközelebbi rokonai az osztják és a vogul nyelvek. Ezek a népek egyre csökkenő lélekszámban ma is az Urál-hegység északi környékén élnek.)
Távolabbi nyelvrokonai a finn-permi ág nyelvei, közülük a finn és az észt nyelveket beszélik legtöbben.
A magyar nyelv alapszókincse megőrizte a közös uráli ill. finnugor nyelv mintegy 1000 tőszavát.
Agglutináló nyelv, vagyis a nyelvi viszonyokat a szó végére ragasztott toldalékokkal fejezi ki.
A hangsúlyt a szó első szótagjára teszi.
Új szavakat szóösszetétellel és a szavak végéhez illesztett képzőkkel alkot.
A XVIII-XIX. században a nyelvújítási mozgalom során Kazincy Ferenc vezetésével a nyelvet alkalmassá tették a modern tudományok szakszavainak magyar nyelvű megnevezésére. Ekkor vált az ország É-K-i nyelvjárása köznyelvi- és irodalmi nyelvvé.

A magyar nyelv kerüli a mássalhangzó torlódásokat, ezért magas a magánhangzók aránya, ettől dallamos a nyelv. A nyelv zeneiségét növeli a sok hangutánzó-, rokon értelmű szó, mely a nyelv szókészletében található.

A XX. század első felének formaművész költője, Kosztolányi Dezső játszott a divatos gondolattal, hogy melyik a tíz legszebb magyar szó. Gyűjteményében a szép hangzáson kívül a szó jelentése is nagy szerepet játszott. A következő szavakat ítélte a legszebbeknek:

„ Láng, gyöngy, anya, ősz, szűz, kard, csók, vér, szív, sír” – azzal a megjegyzéssel: „ merőben önkényes, és éppúgy jellemez engem, mint nyelvünket.” (Kosztolányi: A tíz legszebb magyar szó 1933.) In: Kosztolányi: Nyelv és lélek (Szépirodalmi Könyvkiadó Bp. 1971).

Ugyancsak Kosztolányi írta feleségének felesége nevére, a név hangzásával játszó verset:

Óh az í kelleme,
Óh az el dallama,
Mint ódon ballada
Ilona
Ilona
(Kosztolányi Dezső: Ilona (részlet )

A magyar nyelvben a magánhangzóknak rövid és hosszú alakja van ( e – é, i – í, o – ó stb.). Első sorban ez teszi alkalmassá a nyelvet a hangsúlyos verselés mellett az időmértékes verselésre is. Devecseri Gábor a XX. században úgy fordította le Homérosz eposzait, az Iliászt és az Odüsszeiát, hogy az eredeti ógörög szöveg hexameterei a művek magyar műfordításában végig érvényesülnek: „És melyik égilakó uszította viszályra a kettőt?
Létó s Zeusz fia: mert neki gyúlt a királyra haragja,”
/- - / - u u / - u u / - u u /- u u / - - /

Ugyancsak a XX. század második felében írta Weöres Sándor a következő verset.

(A kor magyar viszonyai miatt mint gyermekvers lett nagyon népszerű, szinte minden magyar gyermek, ma már szülők nagyszülők tudta, tudja. Népszerűségét növeli, hogy megjelenésekor szinte azonnal megzenésítették.):

Galagonya
Őszi éjjel
Izzik a galagonya,
Izzik a galagonya
Ruhája.
Zúg a tüske
Szél szalad ide-oda
Reszket a galagonya
Magába.
Hogyha a hold rá
Fátylat ereszt:
Lánnyá válik,
Sírni kezd.
Őszi éjjel
Izzik a galagonya,
Izzik a galagonya
Ruhája.

A  magyar nyelvű népdalok, az első századok verseinek ritmusa mondat, szó, ütem elején lévő hangsúly miatt főleg ütemhangsúlyos. A klasszicizmustól kezdve (Magyarországon a XVIII-XIX: sz.) virtuóz költők rímelő antik időmértékes ritmusban  is írtak verset, szimultán alkalmazták a kétféle versritmust.

Juhász Gyula: Szavak (1934.)

Magyarország

Hivatalos: Magyar köztársaság

Államformája: köztársaság
Lakosainak száma: 10 millió körül.
Nemzeti jelképek:

Zászló:	Címer:

Himnusz: Himnusz
                            Szövegét Kölcsey Ferenc 1823-ban írta.
                            zenéjét Erkel Frenc szerezte 1844-ben

Főváros: Budapest
Valuta: Forint
Ünnepek: Újév, jan.1. 
                 Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kezdete: március 15.
                 A munka ünnepe: május 1.
                 Államalapító Szent István király ünnepe: augusztus 20.
                 Az 1956-os forradalom és 1989. A köztársaság kikiáltása: október 23.
                 Mindenszentek napja nov. 1.
                 Karácsony: dec. 25-26.

Változó ünnepek
                 Húsvét
                 Pünkösd                                 

Legnagyobb városok: Miskolc, Debrecen, Pécs (2010-ben Európa kulturális fővárosa), Szeged.

Fő látnivalók: Budapest, az ország fővárosa a Duna két partján fekszik. A budai oldal hegyes, dombos tájon, míg a pesti alföldi területen épült. A két partot hidak kötik össze. Legrégibb híd a Lánchíd (XIX. sz. közepe), legújabb híd a Megyeri-híd (2008-ban épült föl).

Lánchíd

A város és az ország történelmi emlékekben gazdag. Mivel az ország nyugati részén, a Dunántúlon volt az ókori római Pannonia-provincia, sok római kori emlék maradt fenn Budán és az ország dunántúli területein: Óbudai emlékek, Aquincum, Tác – Gorsium, Szombathely.

Kevesebb emlék maradt a középkorból. A honfoglalás (895) korát leginkább a helységnevek őrzik.

Az államalapítás és a kereszténység államvallássá tétele Szent István, az első magyar király nevéhez fűződik. Ő rendelte el a templomok építését is. Az ország keleti és nyugati részein ma is találhatunk szép kis román-, esetleg kora-gótikus stílusú templomokat. Egyik legszebbike  a nyugat-magyarországi Jákon ma is épségben áll.

Esztergomban és Székesfehérváron, Tihanyban, Pannonhalmán, Pécsett az Árpád-házi királyok emlékeit láthatjuk.

A budai vár ma is talán az ország egyik leghíresebb látnivalója. Mátyás király reneszánsz stílusban bővítette, építette. Felesége, Bearix kíséretében sok itáliai mester és művész érkezett Magyarországra.                           

A budai vár ma a világörökség része. Visegrádon a palotában a magyar – cseh – lengyel uralkodók tartottak találkozót.

Miután a török 1541-ben elfoglalta Budát, meghódította és 150 évig megszállva tartotta az ország középső területeit, sok középkori emlék elpusztult az ország középső területein. A török kor emlékei a török fürdők. Több ma is látható és fürdőként funkcionál. Láthatók, gyakran csak romokban azok a „végvárak” is, melyekben a végvári vitézek éltek és harcoltak a török ellen: Gyula, Eger, Sümeg, Szigetvár.

Sok várat fölrobbantattak a Habsburg uralkodók a török ellenes harcok és a Rákóczi szabadságharc után. Ezeknek romjai ma is láthatók a Balaton-felvidék hegyein: Szigliget, az Északi-középhegységben: Salgó, Diósgyőr, Hollókő

Majd békésebb építés következett. A felvilágosodás korában (Mária Terézia, II. József) a főurak sok barokk kastélyt, udvarházat építettek. Templomok is épültek vagy a régieket is átalakították. A népi építészet is kezdte átvenni a barokk elemeket. Az ország városaiban falvaiban ma is sok barokk emléket lehet látni.

A francia felvilágosodás eszméi hamar követőkre találtak Magyarországon. Elsősorban a magyar középnemesség és a csekély számú polgárság volt fogékony a polgári eszmék és értékek követésére.

A XIX. századi arisztokrácia kiemelkedő alakja Széchenyi István is nagy szerepet játszott abban, hogy az országban fejlődjön a tudomány, a technika vívmányai, a modern gazdálkodás és intézményei meghonosodjanak Magyarországon. Saját vagyonából is áldozott. Ő építtette Pest és Buda között az első állandó hidat, a Széchenyi – Lánchidat.

1848-ban Európa számos városában forradalom tört ki.

Magyarországon, Pesten március 15-én tört ki a forradalom, melyet szabadságharc követett a Habsburg császárok – magyar királyok politikája. A szabadságharcban rész vett: Petőfi Sándor, Kossuth Lajos, Görgey Artúr, a lengyel Bem tábornok. A harcban esett el Petőfi Sándor, a magyarok legismertebb költője.

A szabadságharc elbukott, az osztrák császári és az orosz cári csapatok túlereje miatt.  A szabadságharc elfogott 13 tábornokát Aradon börtönbe zárták, és 1849. október 6-án kivégezték őket. Kossuth Lajos ekkor kezdte meg haláláig tartó emigrációját, melynek során Angliában, Amerikában is előadásokon ismertette Magyarország jövőjével kapcsolatos céljait.

A szabadságharc bukása után 1867-ben történt meg a kiegyezés Ausztria és Magyarország között. A közös uralkodó, Ferenc József volt. Felesége, Erzsébet királyné szeretett Magyarországon lenni, kedvelt kastélya Gödöllőn volt. Ezért vagy a kiegyezésben játszott szerepéért a magyarok szerették Sziszit, a szép királynét. A gödöllői kastélyt évek óta restaurálják, a főépület látogatható.

A magyar történelemben a kiegyezést követő időszak a nagy építkezések kora. Ekkor épült fel Budapesten az Operaház, az Országház, az Andrássy úti paloták, a Millenniumi emlékmű. Nemcsak Budapesten, hanem a vidéki városokban is színházak épültek. Mind a mai napig játszanak bennük.                                                                          

Az ország szép látnivalói a természetvédelmi területek és Nemzeti parkok.

                                               Duanakanyar

 Nyelvtörténeti érdekességek:

A nyelv eredete:
A nyelv eredetének kutatása Magyarországon a XVIII. század végén kezdődött, és a XIX. században folytatódott.
Napjainkban népszerűek más, nem bizonyított nyelvrokonsági elméletek. Pl. a sumér – magyar nyelvrokonságot vélőké.

A magyar nyelv jövevényszavairól:
A magyar nyelv rugalmas, befogadó nyelv. Történelme során számos idegen szót fogadott be, ezek jövevényszókká váltak, egy idő után az emberek magyar nyelvű toldalékokkal új szókat képeznek belőlük, ill. magyarul ragozzák őket.
A nyelvben megtalálhatók a népvándorlás korában átvett jövevényszavak, majd a honfoglalás utáni kor jövevényszavai: csuvas török, oszmán török, szláv, latin, francia, olasz, német és a napjainkban átvett angol szavak.