Nevessünk egymásért és magunkért! – kezdeményezés

 

Nevetni jó! Tudományos kísérletekkel igazolták, hogy a nevetés immunerősítő hatású.
Dr. Bagdy Emőke 2020.03.23-án, a Retro Rádióban elhangzott interjúján felbuzdulva szeretnénk megosztani Veletek a következő hetekben egy kis vidámságot a világ minden tájáról a nevetés öröméért és annak minden pozitív hatásáért.

 


 

Nevessünk egymásért és magunkért!

2020.05.22.

Öt hete indítottuk útjára a nevessünk egymásért és magunkért kezdeményezésünket, mely által reméljük, hogy több vidám percet is tudtunk szerezni nektek.
Időközben kitavaszodott és immár az egész országban ismét mindenki élvezheti a napsütést, a madárcsicsergést és hosszabb sétára is indulhat a természetben.
Ezúton szeretnénk köszönetet mondani munkatársainknak és barátainknak a világ minden tájáról, akik támogatták kezdeményezésünket és jó ötleteikkel hozzájárultak ahhoz, hogy egy jót nevessünk együtt!

A nevetés a lélek ragyogó fényének kivillanása.
(Alighieri Dante, itáliai költő, filozófus, az olasz és a világirodalom nagy klasszikusa)

Humorban nem ismerek tréfát.
(Karinthy Frigyes)

Minden kijárat egyben bejárat valahova.
(Tom Stoppard brit drámaíró)

A világűr nincs is messze. Egyenesen felfelé másfél óra alatt odaérnénk autóval.
(Fred Hoyle angol csillagász, író)

 


 

Nevessünk egymásért és magunkért!

2020.05.20.

Kezdjük tán a “jó” szóval, tárgy esetben “jót”,
ámde “tó”-ból “tavat” lesz, nem pediglen “tót”.
Egyes számban “kő” a kő, többes számban “kövek”,
nőnek “nők” a többese, helytelen a “növek”.
Többesben a tő nem “tők”, szabatosan “tövek”,
amint hogy a cső nem “csők”, magyar földön “csövek”.
Anyós kérdé: van két vőm, ezek talán “vövek”?
Azt se’ tudom, mi a “cö”? Egyes számú cövek?
Csók – ha adják – százával jő, ez benne a jó;
hogyha netán egy puszit kapsz, annak neve “csó”?
[…]

(Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk, részlet)

 


 

Nevessünk egymásért és magunkért!

2020.05.15.

Semmi esetre se próbáljunk egyszerre írni a papír mindkét oldalára. (W. C. Sellar, angol humorista)

Micsoda szerencse, hogy a kereket előbb találták fel, mint az automobilt. El tudják képzelni, különben milyen éktelen csikorgás lenne? (Samuel Hoffenstein, amerikai költő, író, újságíró)

Nem vagyok egy bajnok. Rosszak a reflexeim. Egyszer elütött egy autó, amit két pasas tolt. (Woody Allen, amerikai író)

Vajon miért van az, hogy annyira sietünk feltápászkodni, amikor elesünk. Hiszen akár fekve is maradhatnánk, hogy pihenjünk egy kicsit. (Max Eastman, amerikai író)

Optimista az, aki azt hiszi, hogy a légy a szobában a kijáratot keresi. (George Jean Nathan, amerikai kritikus)

Forrás: “Állítsátok meg a világot! Ki akarok szállni. Fejszabadító idézetek”
Vál., szerk., ford.: Salamon Gábor és Zalotay Melinda, 1990

 


 

Nevessünk egymásért és magunkért!

2020.05.12.

Ingrid Sjöstrand
MILYEN KÁR

Milyen kár, hogy
nincs cipzár a banánon!
Ha csak a felét akarom megenni,
bezárhatnám a maradékot.
Azt hiszem, cipzárat fogok szerelni
egy banánra,
mondjuk füzetkapoccsal,
és enni kezdem a buszon.
Lehúzom a zárat,
majszolok belőle,
és újra behúzom.
Klassz, mi?
Hogy bámulnak majd az ürgék!
Persze ők úgy tudják,
hogy nincs cipzár a banánon!

Ingrid Sjöstrand
HA NAGY LESZEK

Ha nagy leszek,
híres ember leszek,
titkos telefonszámot tartok,
és autogramot küldök
a gyerekeknek,
akik bajuszt rajzolnak
a képemre az újságban.
Ha megunom
a hírességet,
rendes telefonszámot
kérek,
és bajuszt növesztek,
akkor majd nem ismer meg senki
(csak a gyerekek,
akik bajuszt rajzoltak
a képemre az újságban).

(“Ami a szívedet nyomja: mai svéd gyermekversek” című kötetből)

 


 

Nevessünk egymásért és magunkért!

2020.05.04.

Idézzük fel együtt a legendás magyar vígjátékokat! A Magyar Film Napja alkalmából a Nemzeti Filmintézet honlapján 20 magyar vígjáték nézhető meg május 10-ig ingyenesen!

Jó szórakozást kívánunk!

https://nfi.hu/hu/hirek/a-magyar-film-napja-2020

 


 

 

Nevessünk egymásért és magunkért!

2020.04.30.

“Maga a tanár is ünnepélyes. Oldalt ül le a székre, és
összetett ujjakkal gondolkodik. A jó tanuló a táblához megy, és kezébe veszi a krétát. A tanár gondolkodik. A jó tanuló erre felkapja a spongyát, és sebesen törülni kezdi a táblát: ebben végtelen előkelőség és önérzet van, ezzel azt akarja kifejezni, hogy ő ráér, hogy neki nem kell most törni a fejét, ő nem fél, ő mindig készen van, ő addig is, míg a felelés kezdődik, valami hasznosat akar csinálni a társadalomnak, ő ráért gondolni a köztisztaságra és az emberiség békés fejlődésére, és letörüli a táblát.”
– Karinthy Frigyes (író, költő): Tanár Úr Kérem!, Jó tanuló felel

 


 

 

Nevessünk egymásért és magunkért!

2020.04.28.

 

“A nevetés és a mosoly kapuk és ajtók, melyeken át sok jó dolog be tud lopakodni egy emberbe.”
– Christian Morgenstern

“Két ember között a legkisebb távolság a nevetés.”
– Victor Borge

“A szívből jövő nevetés jó módja annak, hogy felrázzuk magunkat anélkül, hogy kimennénk a szabadba.”
– Norman Cousins

“A humor a bölcsek esernyője.”
– Erich Kästner

 


 

Nevessünk egymásért és magunkért!

2020.04.24.

 

” […] Tizenegy órakor értünk a Waterloo pályaudvarra. Kérdezősködtünk, hogy melyik vágányról indul a 11 óra 5 perces. Természetes, hogy senki sem tudta; a Waterloon sohasem tudja senki, honnan indul valamelyik vonat, vagy hova megy, itt általában semmit sem tudnak. A hordár, aki a holminkat átvette, azt mondta, szerinte a második vágányról indul, míg a másik hordár, akivel utóbb vitattuk meg a dolgot, olyasvalamit hallott harangozni, hogy mégis az első vágányról megy. Az állomásfőnök viszont meg volt róla győződve, hogy a helyi vágányról fog indulni.
Hogy véget vessünk a dolognak, fölmentünk az emeletre, és megkérdeztük a forgalmi felügyelőt, aki azt válaszolta, hogy éppen most találkozott valakivel, aki a harmadik vágányon látta a vonatot. Lementünk oda, de az ott sétáló hivatalnokok úgy vélekedtek, hogy az a southhamptoni gyors, vagy ha nem az, akkor a windsori csatlakozó vonat. Abban azonban bizonyosak voltak, hogy nem a kingstoni, de hogy miért olyan bizonyosak benne, azt nem tudták megmondani.

A mi hordárunk később azt fejtegette, hogy az emeleti vágányról indul; azt hiszi, hogy ismeri is azt a vonatot, így aztán oda is felmentünk, és megkérdeztük a mozdonyvezetőt, vajon Kingstonba megy-e? Azt felelte, nem tudja egészen bizonyosan, de azt hiszi, hogy igen. De bárhogy is áll a dolog, ha ő nem a 11 óra 5 perces kingstoni, akkor valószínű, hogy a 9 óra 32 perces windsori vagy a 10 órás Wight – szigeti gyors, de mindenesetre abba az irányba megy, különben is majd meglátjuk, ha odaértünk.
Megsimogattuk a tenyerét egy ezüstdarabbal, és megkértük, legyen ő a 11 óra 5 perces kingstoni.
– Úgysem fogja ezen a vonalon senki sem megtudni, ki maga, és merre megy. Tudja az utat, induljon el csöndben, és menjünk Kingstonba – mondtuk.
– Hát bizony, nem is tudom, szabad – e vagy sem – felelte a derék férfiú -, de hiszen szokott Kingstonba valamilyen vonat járni; nem bánom hát, megteszem. Tessék azt a félkoronást ideadni! Így jutottunk mi Kingstonba a Londoni és Délnyugati Vasúttal. Később aztán rájöttünk, hogy valójában az exeteri postavonattal mentünk, és hogy órákat töltöttek Waterloon a keresésével, de senki sem tudta, hova lett. […] ”
– Jerome K. Jerome: Három ember egy csónakban (angol író, publicista)

Vidám hétvégi olvasmány!

A teljes mű elérhető: https://www.scribd.com/document/391192404/Jerome-K-Jerome-Harom-ember-egy-csonakban

 


 

Nevessünk egymásért és magunkért!

2020.04.21.

 

“[…] Kell-e mondanunk, ki volt ő? Gertrúd, a nevelőnő, akinek ezen a napon kellett elfoglalnia hivatalát az ősi kastélyban.

Ugyanakkor, mikor a kutyafogat a fasorba kanyarodott, a fasor másik felén egy magas, karcsú ifjút pillantott volna meg az olvasó, ha valamilyen üzleti vagy magánügyben történetesen ott tartózkodott volna. Sajnos, nehéz elképzelni, hogy az olvasó éppen pont akkor ott tartózkodjon s így el kell hinnie leírás után, hogy a karcsú ifjúnak főúri vonásai minden további nélkül elárulták magas származását. Nemes ménen ült, melynek vonásai szintén előkelőek voltak, különösen hosszú, lógó orra.

De vajjon ki volt ez a karcsú ifjú, ki lovának minden lépésével közelebb jutott Gertrúdhoz?… Vajjon ki volt ő, vajjon ki?… Ach, igazán, no de csakugyan, ki lehetett?!… Ki? Ki?… Soha nem találja ki az olvasó, ha nem töri a fejét egy kicsit. Senki más nem volt ő, mint az ifjú Ronald.

Végzetesen találkozniok kellett. Egyre közelebb jutottak. Aztán még közelebb. És végre, egy röpke pillanatra, találkoztak. Ahogy eleveztek egymás mellett, Gertrúd felemelte tekintetét s az ifjú két szemet pillantott meg, melyek kifejezésben annyira szemszerüek voltak, hogy például nem voltak négyszögletesek, hanem egészen kerekek. Ronald csak egy pillantást vethetett a kutyafogat utazójára, de az aztán olyan bensőséges volt, hogy aki ennél bensőségesebben néz, az okvetlenül csal.

A szerelem hajnala volt e két tekintet találkozása? Ki tudja? Legfeljebb a szerző. De az még nem mondhatja meg. Tessék várni, különben is kérem az olvasót, ne zavarjon folytonos közbeszólásaival, így nem lehet dolgozni. […]”
– Stephen Leacock: Gertrúd a nevelőnő (kanadai író, humorista), “magyarra írta”: Karinthy Frigyes

A teljes elbeszélést itt találod: https://mek.oszk.hu/17100/17150/17150.htm#1

Jó nevetést!

 


Nevessünk egymásért és magunkért!

2020.04.17.

 

“[…] És most rettenetes óra következik. Az egész osztály egyetlen, hullámzó rekeszizom, amit képtelen erőfeszítéssel szorít le a halálos röhögés. A fojtott röhögés forróláza lüktet a vérvörös arcokon, és a halántékok kidagadnak. Mindenki a pad fölé hajol. A csönd, melynek fenekén egy esetleges kipukkadás borzasztó réme vonaglik, ingerlően zúg a fülünkben. […] ” (Karinthy Frigyes: Röhög az egész osztály)

A teljes szöveget itt találod: http://www.bibl.u-szeged.hu/…/karin…/tanar-ur/html/rohog.htm

Jó nevetést!

 


Nevessünk egymásért és magunkért!

2020.04.15.

 

„Hallottad-e már: a nevetés gyógyít,
s nem csak a lelket, ami felderül.
Egészséget és immunrendszert jobbít,
A legjobb masszőr, a testben legbelül!”
Aranyosi Ervin

„Mindig hálás vagyok a nevetésért, kivéve, amikor az orromon jön ki a tej.”
Woody Allen