A világ számos országában minden évben emberek milliói ünneplik a Holdújévet, amelyet Kínában Tavaszünnepként is ismernek. A Gergely-naptár szerinti január 1-jével ellentétben a Holdújév a hold–nap naptárhoz igazodik, és általában január vége és február közepe közé esik. Az ünnep a holdciklusok alapján számított új év kezdetét jelöli, és széles körben megünneplik Kelet- és Délkelet-Ázsiában, valamint a világ különböző diaszpóraközösségeiben.
Eredet és kulturális jelentőség
A Holdújév több ezer éves múltra tekint vissza a kínai civilizációban. Eredetileg a tél végét és a mezőgazdasági ültetési időszak kezdetét jelezte. Napjainkban is Kína legfontosabb hagyományos ünnepe, emellett Vietnámban (Tết), Dél-Koreában (Seollal), Szingapúrban, Malajziában és számos más országban is kiemelt jelentőséggel bír.
Az ünnep központi eleme a családi együttlét. A családtagok ünnepi vacsorára gyűlnek össze, az otthonokat megtisztítják és feldíszítik az újjászületés és a szerencse jelképeivel. A piros színű dekorációk a jó szerencsét és a jólétet szimbolizálják. Sok helyen tűzijáték, sárkány- és oroszlántánc, valamint piros borítékok (gyakran pénzzel) ajándékozása is az ünnep részét képezi.
A Holdújév szorosan összekapcsolódik a nyelv és a hagyomány világával is. Az ünnepi jókívánságok, áldások és szimbolikus kifejezések kiemelt szerepet kapnak, továbbá minden év a kínai állatövi rendszer tizenkét állatának egyikéhez kapcsolódik.